Állatok

 Az elején még wikipédióról szedettek vannak, de egyre lejjebb már saját gyűjtés!

Japán kutyafajták

Akita

Származási helyéről kapta a nevét.Japán elsőszámú harci kutyája.Az Akita leginkább a spiccfélékre emlékeztett, de azoknál jóval testesebb, erőteljesebb. A hasonlóság a fej karakterből adódik. Kissé ferde vágású, sötét barna szemek, heyes, felálló fülek.Mellkasa domború, hasa és ágyéka felhúzott.Végtagjai erősek, izmosak. Szőre dús, tömött, vöröse árnyalatú, de lehet fehér, szürke, vagy acélkék. Marmagassága: 57-70 cm. Súlya: 35-40 kg.
Az Akita napjainkban reneszánszát éli. Természetesen már nem a küzdőtéren és viadalokon sokkal inkább nemzetközi kutyakiállításokon.

Shiba

Ezt a fajtát már több mint 2000 éve ismerik Japánban. Hosszú utat tett megmíg a Csau-csau és a Kishu leszármazottjaként Kínából a szigetországba került, és ott felfedezték.
A Shiba meglehetősen vonzó külsejű kutya. Füle kicsi, felálló. Kissé keleties hatású, ferde metszésű szeme mosolygóssá teszi ábrázatát.. Középtermetű, téglalap formájú, jó testfelépítésű kutya. Izmos végtagja egyenesek. Farkát a hátára kunkorítja.Színe lehet vörös,fekete, fehér, tigriscsíkos. Marmagassága: 38-41cm Súlya: 20kgBátor kutya, de a kedves fajták közé tartozik, nem a küzdőtereken lett ismert.
Tisztaságára rendkívű kényes, ezért már az ősidőkben kedvencként tartották. Jó és gyors felfogóképességű,munkakutyaként is megállja a helyét. Vadászatokon az apróvad felhajtásában tűnt ki. Kiváló jelzőkutya.Őrzővédőként is bevethető, de elsősorban kedves, visszafogott barátként maradt meg a köztudatban.

 Madárfajok

Japán sirályka

Származási hely: Japán. A szakemberek szerint jelenlegi változatait több száz év munkájával alakították ki Japánban, ahonnan később mint szobamadarat behoztak Európába is. Ősének a ma is vadon élő csíkoshátú bronzpintyet tekintik.

Testnagyság: Nagysága 12-13 cm. Karcsú, könnyed mozgású.

Színe csokoládébarnától a rókavörösön át a fehérig igen változó lehet. A legtöbb példány tarka. Gyakoriak a kontyos (bóbitás) egyedek is. A hímek éneke nem kellemetlen. A madárka éneklés közben helyben szökdécsel. Rendkívül igénytelen, de nem tanácsos a 10 °C hőmérséklet alatt történő elhelyezése. Szobahőmérsékleten ragyogóan érzi magát.

Etetés: Tápláléka aprómagvak, köles, muhar, fénymag, de kedveli a fürtöskölest is. Ne feledkezzünk meg a zöldeleségek etetéséről sem (saláta, tyúkhúr, reszelt sárgarépa stb.). Időnként szívesen fogyaszt reszelt sajtot vagy főtt tojást is.

Tartás, tenyésztés: Nagyon békés természetű madár, a rokon fajokkal jól megfér. Olyannyira, hogy a nehezebben költő díszpintyek tojásait, sőt kikelt fiókáit is dajkaságba fogadja és felneveli. A rokon fajokkal jól keresztezhető.

Költéskor ajánlatos páronként tartani, mert rossz szokása, hogy az együtt tartott példányok mind ugyanabba az odúba ülnek be és így meghiúsíthatják egymás fészkelését. Nyolc hónapos kora előtt ne fogjunk tenyésztésbe. 4-6 tojását körülbelül 16 nap alatt költi ki, a fiókák 3 hetes korukban, teljesen kitollasodva hagyják el a fészket. A kirepült fiókák nem zavarják a szülőket a következő költésben.

 Egyébb álatfajok

Japán táncolóegér

Az örökmozgó japán táncolóegér kedvelt társállat, a kereskedők is nagyon szeretik. Népszerűségét apró termetének - a kifejlett példány mindössze 7cm és 15 gramm - és táncos lábainak köszönheti.

Kifulladásig futkározik, hancúrozik terráriumában és a szobában (ha ki merik engedni). Mozgásigényénél talán csak kíváncsisága és szeretetigénye nagyobb. Könnyen barátkozik és rokonaival ellentétben, egyáltalán nem harap.
Piciny testét fehér szőr borítja, melyet fekete vagy bézs foltok tesznek egyedivé. Magas szociális érzékekkel rendelkező állat (magyarul: magában magányos), ezért párban vagy kis csoportban érdemes tartani.
A táncolóegér várható élettartama 2-3 év. Hat hetesen válik ivaréretté, és a párzás után 20-22 napra születnek az utódok. Az alomszám általában 7-10, mely az életkor előrehaladtával általában csökken. Az újszülötteket és a mamát az első pár napban nem szabad zavarni, mert az egérmama idegessé és agresszívvá válhat, melynek a kicsik látnák kárát.
A japán táncolóegér - mint minden egér - gyakorlatilag mindenevő, de legszívesebben növényi eredetű eleséget fogyaszt. Kedveli a díszállat-kereskedésben egyszerűen beszerezhető, kisrágcsálók számára készített magkeveréket. De nem sértődik meg, ha néha napján meglepjük dióval, mogyoróval. Az ilyen olajos magvak etetésével - magas zsírtartalmuk miatt - legyünk óvatosak, inkább csak kiegészítő eleségként és jutalomfalatként adjuk. A zöldségfélék és a gyümölcsök is kedvenc csemegéi között szerepelnek. Friss víz mindig legyen elérhető számára, itatóját naponta mossuk, töltsük!Törékeny jószág, ezért ha szeretnénk felemelni, akkor azt egész testénél fogva tegyük! Soha ne emeljük fel farkánál fogva, ne szorítsuk szorosan magunkhoz, mert ez belső sérülésekhez vezethet. Okos, értelmes állat, még trükköket is taníthatunk neki! A jó bánásmódot pedig szeretetével és kedvességével viszonozza.

Kecskeszarvú zerge /sero/

A japán széró Japán hegyvidéki területein él. A négy nagy japán szigetből hármon fordul elő.A legtöbb egyed Honshú szigetén él, többnyire a sziget középső és északi részén. Sikoku szigetén csak a sziget délkeleti területein fordul elő, míg Kjúsú-n több kisebb ponton él a sziget keleti felén.
A japán széró magányos és agresszív. Csak egészen kivételesen, főleg táplálékban jól ellátott területeken fordul elő párosával és még ritkábban verődik kis csapatba. Többnyire kora reggel és szürkületkor aktív, napközben sziklahasadékokban vagy kisebb barlangokban meghúzódva pihen. Igen territoriális faj, a revírjéből minden fajtárást igyekszik elűzni. Revírjének határait a szeme alatt taláható mirigyének váladékával valamint ürülékével jelöli meg. Territóriumának nagysága elsősorban az ott fellelhető táplálék mennyiségétől függ. (forrás: Wikipédia)

Japán Makákó(hómajom)

A japán makákó egyike a leginteligensebb makákófajoknak.Annyira hozzászoktak az emberek közelségéhez, hogy már egyáltalán nem félnek tőlük.

Álarcos meggyvágó

Nyestkutya

Földalatti üregben élő, mosómedvéhez hasonló állat. Kutyaféle. Mindenfélét eszik, gyümölcsöt is dögöt is. Csak éjszaka merészkedik ki az odujából.

Szika-szarvas

Hátuk vörösesbarna, és nyáron pöttyös. Télen viszont egyszínű, és kevésbé olvad bele a környezetbe.Farka rövid és agancsa viszonylag kicsi. A gím szarvastól abban különöziik, hogy mérete kisebb és pöttyei vannak.Korántsem gyáva állat az emberrel könnyen barátkozik.

Japán repülőbéka

Hosszú lábujjai között jól fejlett hártyák találhatóak, melyet kifeszítve biztosan levitorlázik egyik fáról a másikra.

Óriás szalamandra

Bóre ragacsos váladékot választ ki, így védekezik a ragadozók ellen. A világ legnagyobb kétéltűje. Ehhez hasonló robosztus szalamandrák 300 évvel ezelőtt éltek. A mai kétéltűek ennél sokkal kisebbek.Ideje legnagyobb részét vízben tölti. Legtöbbször rejtekhelyén várakozikés elkapja az arra tévedő halakat, rákokat, békákat.

Japán daru

A világ darui köül a legmagasabbakTestmgasságuknak köszönhetően már messziről felfigyelnek a veszélyre. Megfontoltan járnak. Legszívesebben egereket, békákat,, nagyobb rovarokat,magvakat,rügyeket,leveleket fogyasztanak. Erőteljesen, kinyújtott nyakkal és lábbal repülnek. Röptükben nyugodt szárnycsapások és és rövid siklások váltják egymást. Növényi szárakból, fűből készült, közepén kimélyített fészekbe általában 2 tojást raknak. A vonuló madarak V alakban repülnek.

Tarka halkapó

Feltűnő, fekete-fehér mintázatú, rövid, borzas bóbitájú madarak. Rövid szitálás után a levegőből , szinte függőlegesen, fejükkel előre buknak a víz alá, és halat fognak.