Don't copy!

A zen mint a szamurájok vallása

    Kínai közvetítéssel a buddhizmus több változata is elterjedt Japánban, a harcosokhoz mégis a chan japán változata, a zen került legközelebb. (hogy pontosan mi  is az a chan, arról majd hamarosan keresek vlm kis ismertetőt, mert ez számomra is új^^") Bátorságuk fokozására , küzdelmi hatékonyságuk növelésére ez volt a legmegfelelőbb gyakorlati vallás.
    A buddhizmus békés belenyugvást hirdítő filozófiájának a harcosok által történt felkarolása kétségtelenül irónikus dolog volt.A harcosokat azonban nem annyira a vallásos végcél, mint a segítségével elérhető bátorság, nyugalom és küzdőkészség fokozása érdekelte.

    A zen az egyszerűség vallásaként lett ismeretes. Tanításai szerint minden ember végtelen lehetőségeket hordoz magában, ezeket azonban élete során rárakódott előítéletek, tapasztalatok elfedik. Tiszta buddha tudatát, ami a dolgokat úgy fogja fel; hogy azok valójában vannak, sűrű fátyol fedi, ami saját, egyre erősödő önös énje alkotott. Ez az én hozza létre a cselekvés előtti fontolgatást, ez készteti a felgyűlt tapasztalatok áttekintésére, ami alapján a cselekvés előtti döntés megszületik.
   A cselekvés ura ezért az én, ami természetéből eredendően állandóan növekedni, erősödni akar, ehhez pedig sikerre van szüksége. Az én tehát a cselekvés elhatározása előtt, a tárolt ismeretanyag segítségével, azt igyekszik edönteni, hogy a tett milyen kimenetelű lehet, és számára biztosítja-e sikert és örömöt.
    Az énnek ez a funkciója a fontolgatás - amiben a tudattalan elemei is részt vesznek. A fontolgatás- bármilyen  gyorsan is zajlik le - a tett végrehajtása  szempontjából időveszteséget jelent, a megismerés szempontjából pedig torzulást, mert a tudat csak előképein keresztül érintkezhet a szemlélet tárgyával.
    A zen tanításai szerint a megismerés akkor lehet teljes, ha az én alkotta akadályok kiküszöbölődnek, és így a cselekvés is gyorsabb lesz, mert megszabadul a fontolgatás bilincsétől.
    A túlzott énfunkciók akadályt jelentenek a megismerésben és a cselekvésben egyaránt, ezért a szamuráj kaszt vezetőis felismerték hogy a zen az ő céljaikra is kiválóan alkamas lehet.

    A zen tehát azt tanítja, hogy a logikus gondolkodásra szükség van, de gyakran gátja a helyes felismerésnek és az azonnali cselekvésnek. A logikus gondolkodás sorompóit a Rinzai irányzat olyan példázatokkal, feladványokkal (koan-okkal) igyekszik feloldani, amelyekhez köznapi gondolkodási séma alkalmatlan. Ezek a koan-ok az intuíciós készséget próbálják aktivizálni.

    A zen arra tanította a harcost, hogy ha felemelte a kardját, ne álljon meg, feledkezzen meg mindenről, ne fixálja tudatát az előtte álló személyen, csak sújtson le.
    A híres szamuráj, Nagahama Inosuke írta: "A kardvívás lényege abban áll, hogy teljesen átadd magadat annak a szándéknak, hogy az ellenfelet levágod. Ha saját biztonságoddal törődsz, soha nem győzül. Ha az ellenfél is felkészült a halálra, a küzdelmetek jó lesz, és a végső kimenetele a hiten és a sorson fog múlni."

    Az igazán nagy küzdő a viadal folyamán nemcsak a félelemtől mentes, de eléri azt az állapotot, amit "muga no kiochynak", az én elvesztésének is neveznek, vagy léleknélküliségnek, tudatkiürítésnek, mushinak. A "szellemi- akadályozók" így legyőzhetőek lesznek.

Szamuráj hitvallás:

Nincsenek szüleim, az eget és a földet tekinten szüleimnek.
Nincs otthonom, a saika tanden az én otthonom.
Nincs isteni hatalmam, a becsületesség lesz az én isteni hatalmam.
Nincsenek eszközeim, a tanulékonyság az én ezsközöm.
Nincs varázserőm, a személyiségem az én varázserőm.
Nincs se életem, se halálom, az Aum (lélegzésszabályozás művészete), ami életem és halálom.
Nincs testem, a belátáson alapuló bölcsesség a testem.
Nincs szemem, a villámlás a szemem.
Nincs fülem, az éber figyelem a fülem.
Nincsenek végtagjaim, a gyorsaság, ami az én végtagom.
Nincs törvényem, az önvédelem a törvényem.
Nincs stratégiám,  a sakkatsu jizai (megszabadulás az ölés, valamint az élet megóvásának szándékától) a stratégiám.
Nincs tervem, a kisan( első adódó alkalom megragadása) a tervem.
Nem teszek csodákat, az igazság az én csodám.
Nincs alapelvem, a rinkiohen ( minden körülményhez való alkalmazkodás) az alapelvem.
Nincs taktikám, a kyojitsu (üresség és telítettség) az én taktikám.
Nincs talentumom, a toi sokumyo (találékonyság)-ban van az én talentumom.
Nincsenek barátaim, a lelkem az án barátom.
Nincs ellnségem, az óvatlanság az én ellenségem.
Nincs páncélom, a jin-gi (jóindulat és igazságosság) a páncélom.
Nincs váram, a fudoshin(megingathatatlan léke) az én váram.
Nincs kardom; a mushin (tudat üressége) a kardom.