Az iai jutsu és az iai-do

"Az iai-jutsu nem vívás: célja az ellenfél vagy az ellenfelek egyetlen pillanat alatti harcképtelenné tétela, vagy elpuszíttása. Ez látszatra gyors kardelőrántásból, néhány-általában titokban tartott-támadó mozdulatból és a kard hüvelyébe való lassú visszahelyezéséből áll. Azonban ez a jutsu jóval több ennél..

Először a Kamakura-korban jelent meg a gyors kardrántás művészete.
A támadó változatnál nem várják meg az ellenfél kezdőmozdulatát, ellenkezőleg. akkor támadnak , amikor az a legvédtelenebb.
A passzív-dédekező változatnál csak az ellenfél támadó mozdulatára reagálnak. Ilyen támadó mozdulatnak számít akár a kard felé nyúlás is.

Az iai-jutsu tanulásánál a harcos előbb a két fő  testtartást sajátította el, amiből kardot ránthat. Az első a taichi iai volt, ami csak az egy egyenes állásmódnak látszott. Valójában egy gondosan kikísérletezett  tartás, ahol a vívó testsúlyát a lábfej elejére helyezi, fejét, vállát, kicsit hátrahúzza, farizmát megfeszíti, kezét hüvelyre teszi, közel a markolathoz, hogy hüvelykujjával a kardot meglazítva azonnal elő tudja rántani.
A másik tartás az iai goshi, aminél a harcos földre kuporodva vár a támadásra. Bal térde a földön van, jobb térde pedig behajlítva.A kardot egy csípőfordítással rántja elő.

A tartások megtanulása után a művészet lényegét kell megérteni. E szerint az "iai" két fogalmat egyesít magában. A test dinamikus készenléti helyzetét a különféle tartásokban , ez az "i" és a "ki" összpontosították, vagyis az "ai"-t.
A kensin (kardszakértő) névre csak az jogosult, aki akisagaké-val is rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a villámgyors kardrántást töretlenül követi a tökéletes összpontosítottsággal végrehajtot vágás, illetve vágások.
A vágások után a chiburi, a kard vértől való letisztításának mozdulata következik.

Az iai-jutsunál a kard a valódi, az ellenfél képzeletbeli, a kendónál az ellenfél a valódi és a kard a képzelt.

A Tokugava-korszak beköszöntésével az iai-jutsut keztde felváltani az iai-do, és kialakult egy passzív stílus is, ami kivárta az ellenfél kifejezett támadását, és azt igyekezett kivédeni.
A stílus látványos volt.A konszolídálódott Tokugava-korszakban inkább szellemnevelő hatását hangsúlyozták, és a jutsuból do, iai-do lett. Sok iskolánál már az ellenfél elképzelését is mellőzték.
1968-tól a Japán Kendo szövetség 10 iai-do alapformát hagyott jóvá, amit a kendó részeként oktatnak."